INTERJÚ FARKAS GÁBRIELLEL


INTERJÚ FARKAS GÁBRIELLEL

– Mióta vannak fellépéseid az Orfeumban? Emlékszel még, mikor volt az első fellépésed?

– 2010-ben Sziklai Ildikó programigazgató megkeresett, hogy legyek állandó tagja a hamarosan nyitó Orfeum társulatának. November 11-én az általam szerkesztett revü műsorral nyitott az egyetlen pesti mulató. Zenekarommal korábban is havonta adtunk klub koncerteket, de amikor elkezdtük új életünket építeni az Orfeumban, megéreztük, hogy ez nem olyan, mintha egy jazz clubban játszanánk, hanem AZ.

A magyar és amerikai könnyűzene klasszikusait eleinte vegyesen játszottuk, majd később ezeket tematikus koncertekként mutattuk be és bővítettük. A nagy érdeklődésre való tekintettel és hogy a visszajáró törzsvendégek egy folyamatosan megújuló programot kaphassanak a havi klubból azonnal kétheti rendszerességű estek lettek.

 

– Mitől más az Orfeum?

– Egy koncert vagy színházterem egészen más helyzetet teremt, egészen más etikettel működik, sokkal nagyobb a távolság a nézőtéri széksorokban ülő hallgatók és a színpad között. Meg kell említeni azt a szabadságot, amit az Orfeum szolgáltatása a szórakozni vágyóknak pluszban nyújtani tud. Így a mi összmunkánk – a produkció és a vendéglátás – egy olyan kikapcsolódást nyújt a látogatók számára, amelyet csak itt kaphatnak meg.

Egy vacsora, egy ital elfogyasztása mellett mi megpróbáljuk a lehető legmagasabb színvonalú produkciót nyújtani a közönség számára, ráadásul itt még táncra is perdülhetnek.

Étterembe, bárba, színházba, táncolni és koncertre jöhetnek egyszerre. Az Orfeum valójában erről szól.

 

– Milyen előadásukban láthatunk az Orfeumban? Kikkel szoktál fellépni?

– Nagyon büszke vagyok rá, hogy a bemutatók számában mi tartjuk a jelenlegi rekordot, ráadásul kéthetente kíváncsi ránk a közönség. A jelenleg futó koncert tematikák közül ősszel a Sinatra 100 és a Vagy Mindent Vagy Semmit mellett még tervezzük, hogy újra műsorra tűzünk régebben játszott népszerű produkcióink közül néhányat.

A Sinatra 100 estünk a Mester születésének centenáriuma előtt tiszteleg életművének bemutatásával. A Vagy Mindent Vagy Semmit című koncertünk pedig Máté Péter életrajzát dolgozza fel.

 

–  Hol vannak még fellépéseid?

– Jelenleg a zenekarral gőzerővel dolgozunk a Maladype társulattal koprodukcióban a DADA CABARET című abszurd színdarabon, amelynek ősbemutatója az Őszi Fesztiválon lesz, október 20-án. Az a megtiszteltetés ért, hogy ennek címszerepét Monsieur Dadát alakíthatom. A zenekar tagjai pedig külön-külön láthatóak például a Maszkura és a Tücsökrajban, a Belgában vagy éppen a Budapest Jazz Orchestrával.

 

– Ha nem színpadon állsz vagy próbálsz, mivel töltöd a szabadidődet?

– A napsütéses órákat szeretem a szabadban tölteni. Ilyenkor szeretem a csendes magányt. A mozi, mint a társművészetek összessége képes jóllakatni és inspirálni a kreatív gondolkodásomat, a koncertek és kiállítások pedig minden alkalommal ráébresztenek mások zsenialitásának sokrétűségére.

Szeretek kutatni, felfedezni és tanulni bárkitől szinte bármit, még a kutyámtól is.

Szeretek régi dolgokat találni és újra mozgásba hozni, legyen az egy régi dal egy gramofonlemezen, egy rég nem használt festőhenger vagy akár egy autóroncs. Boldoggá tesz a tudat, ha látom, egy rég elfeledett tárgy léte újra értelmet nyer.

 

– Melyik könyvet olvastad utoljára? Vagy ki a kedvenc íród? Melyik a kedvenc filmed?

– Kedvenc íróm Alessandro Baricco, az ő legutóbbi regényét olvasom éppen. A kedvenc filmem forgatókönyve is az ő egyik műve alapján készült, ez Az óceánjáró zongorista legendája.

Morricone zenéje, Koltai képi világa, Tornatore történetmesélése és Tim Roth alakítása külön-külön is megérnek egy misét, de ezek összessége jelenti számomra azt a szót, hogy FILM.

 

– Álmaid utazásának mi a célállomása és miért épp oda vágysz?

– A tér-időben való utazás lenne számomra a legideálisabb, amíg ez nem elérhető, a Föld minden természeti és ember alkotta szépségére, kultúrájára kíváncsi vagyok.

 

*A képet készítette: Kiss Csanád